Hírek

Hírlevél

Naptár

2017. Október
H
K
Sze
Cs
P
Szo
V
 
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
 
 
 
 

Látogató számláló

0
0
0
3
5
1
3

AJÁNLOTT OLDALAK

Szent Jakab templom

Szent Jakab-templom 

 

Az Öregtemplom elnevezés nem véletlen: a XV. század elején épült majd többször megújított, Szent Jakab tiszteletére szentelt templomot (építészetileg és berendezését nézve is) alapvetően a gótikus és a barokk stíluselemek határozzák meg. 

Az egykori minorita templom helyére 1403-1407 között épült gótikus templomot a XVII-XVIII. században részben átépítették a barokk ízlés szerint. A homlokzaton így is több részlet megőrződött a gótikából: két támasztópillér és a csúcsíves, fiatornyos kapu. 

Az 1700-as tűzvész utáni átépítéskor a barokk jegyek voltak meghatározók. Ekkor helyezték a főhomlokzat kontyolt nyeregtetejére a tornyot helyettesítő, fából készült barokk harangházat. Az oromzaton pedig megjelent a barokk hullámíves és csigavonalú falsáv. A homlokzaton a jezsuita szimbólum alatti vésett fülkében Szent Jakab apostol szobrát, a csúcsíves bejárat timpanonjában pedig a világhírű Bertel Thorvaldsen dán szobrász híres Krisztus-szobrának másolatát (1930-ban készült) láthatjuk. 

A templombelső szintén a két stílus keveredését mutatja. A középkori szentély mérműves ablakai a XV. század második feléből származnak, akárcsak a gótikus pasztofórium . A föléje emelt barokk Sanctus-torony 1697-es. A szentély hatalmas barokk oltárát Esterházy Pál nádor adományozta 1693-ban, viszont 1500 körül készült, gótikus, Madonna-szobor áll rajta. 

A déli oldalkápolnát díszítő stukkók P. A. Conti kora barokk stílusú munkái a XVII. századból, és figyelemre méltóak a templom barokk berendezésének darabjai: az 1719-ben készült faragott padok, az 1720-as szószék és a mellékoltárok. A Szent Benedek-oltár mellett láthatjuk azt a sírkövet, melyet 1538-ban Jurisics Miklós készíttetett pestisben meghalt gyermeke emlékére. A Bezerédj-kápolnát valójában Telekessy István egri püspök állíttatta, viszont nevét mégis a kápolna oltárát állíttató Bezerédj Imre kuruc brigadérosról kapta. Az egri püspök szándéka szerinti Xavéri Szent Ferenc életéből vett festmények vannak benne. 

A középkori templom pompáját idézik a déli mellékhajó falképei, melyeket 1937-ben restauráltak. Szent Kristóf hatalmas alakját secco módszerrel, azaz szárazfalra festéssel alkotta meg a művész, így készült a Háromkirályok-jelenet is, melynek jellegzetessége, hogy a festő kőszegi környezetbe helyezte a történetet. A jobb alsó sarokban lévő épületrész az első ismert kőszegi vár- és városábrázolás. Freskótechnikával készült a Palástos vagy Köpenyes Mária. 

A széttárt köpeny szimbolikusan kegyelmet és védelmet jelentett az alája menekülők számára. Mária köpenyét angyalok veszik körül, mellette megjelennek az oltalomért közbenjáró szentek közül Szent Dorottya és Szent Borbála.

 

Szentmisék: nyári időben hétfőn, kedden, szerdán és pénteken 18 órakor 

 

Az oldalt összeállította: Pászner Gellért

Honlap készítés